Bemutatkozás

Ha leírom, ha nem, a tényeken nem változtat. 1986 óta dolgozom idegenvezetöként. Ezt (is) tanultam, még otthon, klasszikus módszerrel, aztán, késöbb a Las Palmas-i Egyetemen végeztem egy mastert turizmusból.
Ezt a foglalkozást is tanulni kell? De még mennyire! Egymásra tudok rakni néhány téglát, de ettöl még nem vagyok kömüves. Ha valakin piros foltok jelennek meg tengerparti nyaralása során, gondolom, hogy napalergia, de ettöl még nem vagyok orvos. Minden szakmát, foglalkozást meg kell tanulni.
Szükség van egyáltalán idegenvezetöre manapság, a blogok, a net és a Lonely planet világában? Remélem és hiszem, hogy igen. Pszichológia, didaktika, logika, tárgyi ismeret, kommunikációs képesség és az adott ország nagy szeretete jellemzi az idegenvezetöt.
Az IBUSZ-nál kezdtem annak idején, majd történelmi személyként (az elsö közvetlen járattal repülve) a Kanári- szigetekre küldtek dolgozni. A küldetés hat hónapra szólt, ebböl lett a huszonöt év. Újságírókkal és fotósokkal a Spanyol Idegenforgalmi Hivatalnak dolgozva bejártam északot és délt, a szigeteket és a félszigeti részt. Körutak vezetése és tengerparti nyaraláson részt vevö vendégek ellátása a feladatom. Én fogadtam az egymilliomodik orosz turistát, aki Spanyolországba látogatott. Közben sok kihívás: a MALÉV (emlékeznek még?) közvetlen Budapest - Varadero járata, heti 120 magyar vendéggel Kubában, három szezonon keresztül. Ezt követte a mexikói küldetés két télen . Incentiv csoportok és körutak sokasága Peruban, Brazíliában, Mexikóban és Kubában. Leírni is sok.
Megfogadtam, ha elfáradok, belefásulok a munkába, abbahagyom, nem untatom a vendégeket. Még dolgozom...

1. Barlangi vacsorára készülve                                                                                2. Pihenö a vendégekkel városnézés után

  3. Bálnalesre készen az Azori - szigeteken                                                             4. Az uro indiánoknál a Titicaca tavon